Miért válassza a mediációt?

A 15 éves ügyvédi pályám alatt bőven volt időm megtapasztalni, hogy a bírósági tárgyalás hogyan generálja a feszültséget – gondoljunk csak arra, hány ügyfél áll kezét tördelve a bíróság folyosóján a tárgyalás előtt.
Közvetítői eljárással pénzt, idegességet, és időt spórolhatunk egy bírósági eljáráshoz képest.

A közvetítői eljárások 75%-a sikerrel zárult 2021-ben!

A közvetítői eljárásban megindult ügyek 96% - a 4 hónapon belül befejeződött.

Milyen ügyben fordulhatunk mediátorhoz?

Munkahelyi viták

  • vezető és beoszott közötti konfliktusok
  • elbocsátással kapcsolatos viták
  • szakszervezet és menedzsment közötti viták

Szomszédviták

  • szükséges és szükségtelen zavarás

Építkezés során felmerült viták

  • kivitelezővel felmerült vita
  • elhallgatott körülmények ingatlanvásárlásnál

Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos viták

  • szavatossággal,
  • jótálással,
  • garanciával kapcsolatos viták fogyasztó
    és vállalkozó között.

A mediáció folyamata

Mediátor felkérése

A felek közösen felkérik a mediátort. Ha csak az egyik fél kezdeményez, a mediátor közreműködhet a többi fél csatlakozásában.

Személyes közvetítői megbeszélés

A közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárás menetéről, díjakról, feltételekről.

A konfliktus megoldása

A mediátor meghallgatja a feleket, egyenlő elbánásban részesítve őket. Aláírásra kerül a megállapodás, pénzt, idegességet, és időt spórolva egy bírósági eljáráshoz képest.

Gyakori kérdések a mediációval kapcsolatban

Az, hogy minden érintett fél számára elfogadható megállapodás jöjjön létre hosszadalmas és költséges bírósági per helyett.

Az egyik fél is kezdeményezheti az eljárást, a mediátor közreműködhet a többi fél csatlakozásában.

A mediátor egyik felet sem képviseli, mindkét felet meghallgatja, egyenlő elbánásban részesíti őket.

Ha korábban közvetítőként járt el a felek vitájában, az ügyvéd nem képviselheti egyik felet sem a bírósági eljárás során.

Ha valamelyik fél nem tartja be a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a sérelmet szenvedő fél pert indíthat. 
Ez elkerülhető, ha a megállapodásunkat eleve végrehajtható közjegyzői okiratba foglaljuk, ekkor a végrehajtáshoz nem lesz szükség perindításra.
Megjegyezzük azonban, hogy a praxisunkban még nem fordult elő, hogy megállapodás után pert indított volna valamelyik fél. Ez általános tendencia, hiszen ha már a megállapodás megkötéséig eljutnak, a felek rendszerint önként teljesítik is azt, amiben megállapodtak.

Tapasztalataink alapján az első kapcsolatfelvételtől számított 1-2 héten belül sor kerül a személyes találkozóra, és általában legkésőbb a második vagy harmadik személyes találkozón lezárul az eljárás, többnyire megállapodás létrejöttével.
Az Igazságügyi Minisztérium 2021-es statisztikája alapján a közvetítői eljárásban megindult ügyek 96%-a 4 hónapon belül befejeződött. 
Forrás: https://igazsagugyistatisztika.kormany.hu/kozvetitoi-tevekenyseg

Gyakori, hogy a megállapodást követően – az ügy jellegétől függően – a felek 

  • ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, 
  • közjegyzői okiratba, vagy 
  • bíróság által jóváhagyott egyezségbe 

foglalják megállapodásukat. 
Ezek azonban már nem a mediáció keretében történnek, hanem a mediáció során létrejött megállapodás alapján, további lépésként.

Gyakori, hogy a megállapodást követően – az ügy jellegétől függően – 
a felek 

  • ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, 
  • közjegyzői okiratba, vagy 
  • bíróság által jóváhagyott egyezségbe 

foglalják megállapodásukat. 
Ezek azonban már nem a mediáció keretében történnek, hanem a mediáció során létrejött megállapodás alapján, további lépésként.

Bár ez a per típusától és az ügy összetettségétől függően széles skálán mozog, „valódi” vita esetén ritkán fordul elő, hogy egy évnél hamarabb szülessen elsőfokú döntés. 
A másodfokú, illetve Kúria által hozott döntésre pedig akár további 1-1 évet, vagy még többet is várni kell. 
A vonatkozó statisztikák megtekinthetőek: https://eugyintezes.birosag.hu/kalkulator

A legfőbb különbség a kiszámíthatóság, de jellemzően sokkal alacsonyabb a mediáció költsége, mint egy peres eljárásé. Ennek oka, hogy a felek előre megállapodnak a mediátor díjáról és arról, hogy azt egymás között milyen arányban viselik. 
Ezzel szemben egy perben mindkét fél a saját ügyvédjével állapodik meg, de pervesztesség esetén főszabály szerint a másik fél ügyvédjét is ő fizeti az eljárás végén, együtt a peres eljárás minden illetékével, egyéb költségeivel együtt, mint például a tanúk utazási költségei, szakértő, tolmács, fordítás díja, stb.

Igen, részt vehet. Ugyanakkor a mediáció során nem szigorú jogi érveket ütköztetünk, hanem minden fél számára elfogadható megoldást keresünk, célszerű az ügyvédet inkább akkor bevonni, ha a megállapodás már körvonalazódott. 
Az ügyvéd ilyen „utolsó pillanatos” kontrollja elég ahhoz, hogy a felek ne hozzanak meggondolatlanul az érdekeikkel ellentétes döntést, ugyanakkor az ezt megelőző távolléte személyesebbé teheti az egyeztetések légkörét, így elősegíthetjük a konfliktus feloldását.

Igen, a mediátort főszabály szerint titoktartási kötelezettség terheli, amelynek nincs „lejárati ideje”, évek múltán is vonatkozik rá minden olyan ténnyel és adattal kapcsolatosan amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.

Elérhetőségeim és kapcsolatfelvétel

aron@vikorlaw.com

+36 30 498 0444

1034 Budapest, Viador utca 11.

Kapcsolatfelvétel, Mediáció