Miért válassza a mediációt?
A 15 éves ügyvédi pályám alatt bőven volt időm megtapasztalni, hogy a bírósági tárgyalás hogyan generálja a feszültséget – gondoljunk csak arra, hány ügyfél áll kezét tördelve a bíróság folyosóján a tárgyalás előtt.
Közvetítői eljárással pénzt, idegességet, és időt spórolhatunk egy bírósági eljáráshoz képest.
A közvetítői eljárások 75%-a sikerrel zárult 2021-ben!
A közvetítői eljárásban megindult ügyek 96% - a 4 hónapon belül befejeződött.
Milyen ügyben fordulhatunk mediátorhoz?
Munkahelyi viták
- vezető és beoszott közötti konfliktusok
- elbocsátással kapcsolatos viták
- szakszervezet és menedzsment közötti viták
Szomszédviták
- szükséges és szükségtelen zavarás
Építkezés során felmerült viták
- kivitelezővel felmerült vita
- elhallgatott körülmények ingatlanvásárlásnál
Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos viták
- szavatossággal,
- jótálással,
- garanciával kapcsolatos viták fogyasztó
és vállalkozó között.
A mediáció folyamata
Mediátor felkérése
A felek közösen felkérik a mediátort. Ha csak az egyik fél kezdeményez, a mediátor közreműködhet a többi fél csatlakozásában.
Személyes közvetítői megbeszélés
A közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárás menetéről, díjakról, feltételekről.
A konfliktus megoldása
A mediátor meghallgatja a feleket, egyenlő elbánásban részesítve őket. Aláírásra kerül a megállapodás, pénzt, idegességet, és időt spórolva egy bírósági eljáráshoz képest.
Gyakori kérdések a mediációval kapcsolatban
Az, hogy minden érintett fél számára elfogadható megállapodás jöjjön létre hosszadalmas és költséges bírósági per helyett.
Az egyik fél is kezdeményezheti az eljárást, a mediátor közreműködhet a többi fél csatlakozásában.
A mediátor egyik felet sem képviseli, mindkét felet meghallgatja, egyenlő elbánásban részesíti őket.
Ha korábban közvetítőként járt el a felek vitájában, az ügyvéd nem képviselheti egyik felet sem a bírósági eljárás során.
Ha valamelyik fél nem tartja be a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a sérelmet szenvedő fél pert indíthat.
Ez elkerülhető, ha a megállapodásunkat eleve végrehajtható közjegyzői okiratba foglaljuk, ekkor a végrehajtáshoz nem lesz szükség perindításra.
Megjegyezzük azonban, hogy a praxisunkban még nem fordult elő, hogy megállapodás után pert indított volna valamelyik fél. Ez általános tendencia, hiszen ha már a megállapodás megkötéséig eljutnak, a felek rendszerint önként teljesítik is azt, amiben megállapodtak.
Tapasztalataink alapján az első kapcsolatfelvételtől számított 1-2 héten belül sor kerül a személyes találkozóra, és általában legkésőbb a második vagy harmadik személyes találkozón lezárul az eljárás, többnyire megállapodás létrejöttével.
Az Igazságügyi Minisztérium 2021-es statisztikája alapján a közvetítői eljárásban megindult ügyek 96%-a 4 hónapon belül befejeződött.
Forrás: https://igazsagugyistatisztika.kormany.hu/kozvetitoi-tevekenyseg
Gyakori, hogy a megállapodást követően – az ügy jellegétől függően – a felek
- ügyvéd által ellenjegyzett okiratba,
- közjegyzői okiratba, vagy
- bíróság által jóváhagyott egyezségbe
foglalják megállapodásukat.
Ezek azonban már nem a mediáció keretében történnek, hanem a mediáció során létrejött megállapodás alapján, további lépésként.
Gyakori, hogy a megállapodást követően – az ügy jellegétől függően –
a felek
- ügyvéd által ellenjegyzett okiratba,
- közjegyzői okiratba, vagy
- bíróság által jóváhagyott egyezségbe
foglalják megállapodásukat.
Ezek azonban már nem a mediáció keretében történnek, hanem a mediáció során létrejött megállapodás alapján, további lépésként.
Bár ez a per típusától és az ügy összetettségétől függően széles skálán mozog, „valódi” vita esetén ritkán fordul elő, hogy egy évnél hamarabb szülessen elsőfokú döntés.
A másodfokú, illetve Kúria által hozott döntésre pedig akár további 1-1 évet, vagy még többet is várni kell.
A vonatkozó statisztikák megtekinthetőek: https://eugyintezes.birosag.hu/kalkulator
A legfőbb különbség a kiszámíthatóság, de jellemzően sokkal alacsonyabb a mediáció költsége, mint egy peres eljárásé. Ennek oka, hogy a felek előre megállapodnak a mediátor díjáról és arról, hogy azt egymás között milyen arányban viselik.
Ezzel szemben egy perben mindkét fél a saját ügyvédjével állapodik meg, de pervesztesség esetén főszabály szerint a másik fél ügyvédjét is ő fizeti az eljárás végén, együtt a peres eljárás minden illetékével, egyéb költségeivel együtt, mint például a tanúk utazási költségei, szakértő, tolmács, fordítás díja, stb.
Igen, részt vehet. Ugyanakkor a mediáció során nem szigorú jogi érveket ütköztetünk, hanem minden fél számára elfogadható megoldást keresünk, célszerű az ügyvédet inkább akkor bevonni, ha a megállapodás már körvonalazódott.
Az ügyvéd ilyen „utolsó pillanatos” kontrollja elég ahhoz, hogy a felek ne hozzanak meggondolatlanul az érdekeikkel ellentétes döntést, ugyanakkor az ezt megelőző távolléte személyesebbé teheti az egyeztetések légkörét, így elősegíthetjük a konfliktus feloldását.
Igen, a mediátort főszabály szerint titoktartási kötelezettség terheli, amelynek nincs „lejárati ideje”, évek múltán is vonatkozik rá minden olyan ténnyel és adattal kapcsolatosan amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.